Amikor hazaértünk egy meglepetés vendég volt nálunk.Caroline volt az, Harry volt csaja.
-Harry!Végre hogy itt vagy drágaságom!Ezek négyen itt sértegettek engem.-mondta a szőkeség.
-a te drágaságod?!Nem is vagytok eggyütt...pffffffffff-mondtam, de a válasz nagyon megbántott.
-Te csak fogd be.ezt csak azért mondod, hogy több esélyed legyen nála.De hiába, Ő engem szeret.-monda a boszorkány.
-Ki mondta, hogy téged szeretlek?!Amúgy is már leoltott téged.El lehet innen takarodni.senki nem hívott, viszont mindenki utasít, hogy menj el innen.-mondta Harry, megvédve engem.
-De Harry!Én rájöttem, hogy szeretlek téged!Imádlak , én kis cukikám!-mondta, és meg akarta csókolni a szerelmem, de Harry ellökte magától.
-Menj el.Nem szeretlek.sőt, a most történtek után utállak.-mondta közönyösen.
-Nem hittem volna, hogy így faképnél hagysz-Mondta, és férre lökött, úgy hogy bevertem a fejem az asztal sarkába, és elment.
Harry rögtön odajött, és megnyugtatott.Nem lett szerencsére semmi bajom.Felvitt az ágyunkba, és betakart.Rögtön elaludtam.azt álmodtam, hogy egy gyönyörű ruhában sétálok, és mellettem van...Niall?!Koncentráltam , és Harry volt már mellettem.odaálltunk az oltárhoz, és megkérdezte a pap Harryt, hogy szeret-e, amíg a halál el nem választ.De a választ már nem hallottam, mert felébredtem.
Reggel Harry mellett ébredtem.Felkeltem, és megcéloztam volna a mosdót, de valaki visszarántott.Harry volt az.Megcsókolt.
Reggeli után kirángatott, mint a randink előtt, és egy szerintem furcsa dolgot közölt.